2009. június 6., szombat

Vége a megpróbáltatásoknak

Pontosabban csütörtök fél 3 óta, ugyanis akkor tettem le (sikeresen?) az angol emelt szintű érettségi szóbeli vizsgáját. Annyit azért elmondanék, hogy nem szeretném ezt minden hónapban átélni...
Reggel még viszonylag nyugodt lelkiállapotban voltam, de amint beléptem az iskola épületébe olyan szinten elfogott a gyomorgörcs, hogy azt hittem megszólalni se fogok tudni. Pedig ha belegondolunk, mennyire hülyeség is azért izgulni, hogy megmutassuk mennyire értelmesek vagyunk (már aki az).
Mindenesetre azt hiszem abban a pillanatban kihoztam a maximumot magamból. Az már más kérdés, hogy ez elég lesz e az 5öshöz. Egyébként ez az egész 2szintű érettségi iszonyatosan nagy marhaság...főleg az, hogy a két szintet mérföldek választják el egymástól ami a követelményeket illeti. Hiába, azt hiszem abban mindenki egyetért, hogy sajnos nem az oktatás amire büszkék lehetünk. A fejesek minél jobbat, "korszerűbbet" akarnak alkotni, annál jobban elszarják.

De legyünk egy kicsit lelkesebbek...egy ideig nincs több angol...még jó, mert én már komolyan kezdtem megvadulni ha ezekkel a kifejezésekkel találoztam : " Start study the text now " vagy " This is the end of task two ".

^^'




2009. június 1., hétfő

Frissen, ropogósan

Az én partymonster barátnőm lelkesedésének és unszolásának köszönhetően végre a saját a blogom képzeletbeli lapjaira rovom a betűket. Rengeteg gondolat kavarog a fejemben, remélem ez segít majd rendszerezni és kicsit áttekinthetőbbé tenni. Bár ahogy ismerem magam, ahogy végzek eggyel máris kipattanóban van egy újabb, szóval átveszem Don Quijote kardját és most a saját elmém ellen fogok szélmalomharcot vívni. Majd meglátjuk ki nevet a végén ;]