Életkép

Rég éreztem már magam ennyire nyugodtnak. Épp egy lugasban üldögélek, beszívom a friss jázmin illatot melyet a - hűvösnek éppen nem mondható - nyári szellő hoz. A bőrömön még érzem a Balaton iszapos szagát. Az ölemben Stephen Kingtől a Duma Key fekszik nyitva. A sok olvasás közben ha megszomjazom, csak ki kell nyújtanom a kezemet. Azok maguktól is rátalálnak a citromos Gösser karcsú nyakára. Még hideg. Az oldalán vízcseppek folynak le. Versenyeznek egymással, hogy ki éri el hamarabb a célvonalként meghúzott asztallapot. Ez most totálisan úgy hangzik, mintha egy Zs kategóriás argentin sorozatból lenne egy elkapott pillanat. Csak itt nem én vagyok a rabszolgalány ;]
Nem lehetne ezt többször átélni???