2010. május 9., vasárnap
A remény rabjai
Úgy látszik ma csak filmekről tudok írni.
Zene! Ez most így a szívembe markolt.
Veronika decides to die
- Ezúttal mese nélkül válaszolok: bolond az aki, nem képes kifejezni a gondolatait. Mintha idegen országban lennél: mindent látsz, mindent értesz, ami körülötted zajlik, de képtelen vagy kifejezni magad, és nem tudsz segítséget kérni, mert nem érted a nyelvet, amit beszélnek.
- Mindannyian éreztünk már ilyet.
- Így vagy úgy, de mindannyian bolondok vagyunk. "
Jó volt ez a könyv, jöhet a film is!
2010. május 8., szombat
Sikeres nap
2010. május 7., péntek
Something is not right with me
how was I supposed to know?
something is not right with me
trying not to let it show"
Ez a jellemző.
2010. május 2., vasárnap
Walk away to save your face
Ma reggel mikor felébredtem és még az ágyban fetrengtem félálomban olyan nyugodtság volt rajtam. Szeretem ezt az álom-ébrenlét közötti tudatállapotot. Olvastam is, hogy a tudatunkat ilyenkor lehet a legjobban kihasználni, vagyis valami pozitív dologra gondolni, esetleg arra amit szeretnénk, hogy megtörténjen. ,,Programozni" magunkat. Kipróbáltam.
Tegnap este (vagy inkább ma hajnalban?) elővettem a szöveggyűjteményem és elkezdtem Ady verseket olvasgatni. Érdekes, hogy sokan nem szeretik se a költészetét se a személyiségét mivel köztudottan egoista volt. Nekem pont ezért tetszik. Egy olyan embernek aki tudta, hogy belátható időn belül megfog halni nem maradt más csak az önmagába vetett hite. Azt amúgy tudtátok, hogy 6 ujjal született? A népi hiedelmek szerint pedig akik + 1 csonttal születnek táltosok. Érdekes,érdekes.
Honnan jött most ez a hirtelen ideírhatnék? Unalom? Vagy a tegnap esti ballagás utáni borozgatás hatása (nem, nem én ballagtam. még nem)? És egyébként, hogy jött be a kutyám a házba mikor be volt csukva az ajtó? Sebaj,legalább így már nem vagyok egyedül.
Megyek is. Legalább már nem érzem magam olyan haszontalannak, hogy valamit idefirkantottam bár szerintem a kutya se olvassa el.
,,Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse."
Ezt hallgattam közben :
2010. március 15., hétfő
A gömb és a teremtés
Percekkel ezelőtt fejeztem be a Gömb című könyvet (köszönet érte Johnynak!). Aki esetleg már látta a filmet, az kapott egy halvány fogalmat arról, hogy miről is szól valójában. Ezt a részletet muszáj beszúrnom annyira megfogott, főleg mivel A titok több állítását is felismertem benne (dióhéjban a titok a gondolatok teremtő erejéről szól, vagyis amire gondolsz azt bevonzod).
Először is, hogy a képzeletünk teremtő ereje határtalan. Valóban azzal voltunk képesek ilyen nagy mértékben fejlődni, mert folyton új és új dolgokat találtunk ki amit később a megvalósulása követett. Ez volt az alapja az eszközök megjelenésének is. Maga a gondolat, a kitalálása.
Aztán, a legnagyobb hangsúly azon van, hogy a gondolatainkat tudatosan kell alakítani. Mivel képesek vagyunk a jót bevonzani ezáltal természetesen a negatívat is. A könyvben jó példák vannak erre, főleg ahogy a szereplők tudalattijában lapult félelmek manifesztálódnak.
,,Van a bolygótokon egy medve nevű állat. Nagy állat, néha még nálad nagyobbra is megnő, okos és leleményes, az agya akkora, mint a tiétek. A medve azonban egy fontos vonatkozásban különbözik tőletek: képtelen arra a tevékenységre amit ti képzeletnek neveztek. Nem tud lehetőségeket maga elé vetíteni. Nem tudja elképzelni, milyen lehetett a múlt, és milyen lehet a jövő. Ez a képzelet nevű képesség tette ilyen naggyá a fajotokat. Semmi más. Nem a majom ősök, nem az eszközhasználat, nem a beszéd, nem az erőszak, nem a fiatalokkal való törődés, nem a különféle társadalmi alakulatok. Nem ezek a dolgok. Ezek mind megtalálhatóak az állatoknál is. A nagyságotok a képzelőtehetségetekben rejlik.
Annak, amit ti intelligenciának neveztek, a képzelőtehetség alkotja a legnagyobb részét. Azt hiszitek, hogy a képzelet csupán egy hasznos eszköze a problémamegoldásnak vagy a megvalósítási folyamatnak.
Ám a képzelet a megvalósítás maga. Adomány ez a ti számotokra, de ugyanakkor veszélyes is, mert nem irányítjátok a képzeleteteket. Csodálatos dolgokat képzeltek el és rettenetes dolgokat képzeltek el, és a választásotokért nem vállaltok felelősséget. Azt mondjátok, ott lakozik bennetek a jóság ereje s ugyanakkor a gonosz ereje is, ott lakik bennetek az ördög és az angyal, holott valójában csupán egyvalami van meg bennetek: a képzelőtehetség.”
Még egy dolog! Nálunk még maga a teremtés folyamata hosszadalmasabb , nem egyik pillanatról a másikra történik. Nos a műben ezek olyan szinten felgyorsulnak, hogy a gondolatot rögtön a megvalósulás követi. Azért ha belegondolunk ez igen veszélyes lehet nem? Talán jobb is, hogy nekünk ez még nehezen megy, nem hiszem, hogy megértünk még erre...szerintetek? Vagy egyáltalán lesz olyan amikor úgymond készen leszünk?
